Janka szüléstörténete 2023.04.11.
AUM-os Kismama jógásom, Janka szüléstörténetét hozom most nektek, a gyönyörű babafotóval együtt. Janka az Uzsokiban szült, nagyon dicsérte a személyzetet: bár voltak beavatkozások, de mindent kedvesen megbeszéltek vele, végig szabadon választhatott testhelyzetet. A férje és ő maga is nagyon sok mindent tudott alkalmazni a Komplex Szülésfelkészítőn tanultakból, és a Babafejlesztő Műhely egyik trükkjét is már sikeresen használták, ezt a praktikát a („kibeszélős technika”: ha sír, hordozd és meséld el neki, mi történt a szüléskor) levele legvégén találhatjátok. Sok boldogságot kívánok Janka, és gratulálok a gyönyörű kislányhoz! ??
„Kedves Éva!
Virágvasárnap megszületett a kislányom, Johanna, én pedig küldeném neked a szüléstörténetet, ami ugyan nem a tervezett természetességről szól, mégis nagyon szép, pozitív élményként maradt meg bennem, igyekeztem leírni (jóóó hosszan), miért is ??
Szombaton töltöttem a 40. hetet, ctg-re mentünk reggel a kórházba, ott szóltak, hogy nagyon kevés a magzatvíz, bőven a megnyugtató érték alatt, benn tartanak. Elég hirtelen ért a dolog, de a kezdettől nagyon kedves volt mindenki, engedték, hogy a férjem is velem maradjon, amennyit lehet, látogatási időn kívül is, így együtt várakoztunk estig, nem éreztem magam elhagyatva. Este kaptam zselét, akkor ctg-re is raktak két órára, amit, bár feküdni kellett, nem éltem meg rosszul, mivel semmi fájás nem volt még akkor (pihentem egy kicsit ??). Ha már nem úgy kezdődött ez az egész, ahogyan elképzeltem, próbáltam a pozitívumokat keresni, legyen az annyi, hogy mégiscsak saját lábon sétáltam be a kórházba, ahogy anno terveztem, vagy hogy a kislányom végig csuklotta a ctg utolsó negyed óráját, amit nagyon vicces és különleges élmény volt végighallgatni. Minden teljesen rendben volt a babával, csak épp magzatvizem nem igazán volt már. Sajnos esetemben a babakommunikáció nem hatott, Johanna nagyon jól érezte magát odabenn és bizony másnap is jelét mutatta, hogy ő aztán nem akar kijönni, bármit is csinálunk.
Mivel a zselé nem hatott, ballonosan indítottak, ami okozott fájásokat, de nagyon rövideket és a méhszáj sem tágult, de ráadásul nagyon hátul is volt. Biztosan benne volt, hogy én sem voltam a helyzet magaslatán, összezavart, hogy nem maguktól indultak be a dolgok, így tovább lendülni sem tudtam. Akkor épp egy dolog volt, amit a pici születésén kívül igazán szem előtt tartottam, a császármetszés elkerülése, ami egy darabig lebegett a levegőben az előbb írt problémák miatt. Kiemelném, hogy szuperjó, támogató és emberséges kórházi csapatot fogtam ki, akik végig partnerként és nem betegként kezeltek, mindig kérték a beleegyezésemet, elmagyarázták, mi történik és a választási lehetőségeimről is tájékoztattak. A rövid fájásoknál is leültek mellém, megmutatták a ctg ábrán (rám volt kötve, de tudtam közben mozogni), jelenleg mi történik, az miért nem jó, milyennek kellene kinéznie az ábrának, hogy tovább haladjanak a dolgok. És ez nagyon kellett is, ugyanis ezután kezdtem el sikeresen alkalmazni több jógán szerzett tudást: négykézlábas gyakorlatokat-csípőkörzéseket, illetve a labdán ülve férjemmel néztük a ctg ábráját, és amikor épp kezdődött volna egy fájás, ő masszírozni-nyomni kezdte a keresztcsontomat, ami a rövidekből szép hosszú fájásokat csinált és a méhszáj is nyílni kezdett annyira, hogy elkerüljük a műtőt ?? A férjem rengeteget támogatott, nagyon ügyesen alkalmazta a felkészítőn tanultakat ő is ??
Ugyan voltak beavatkozások a tervezetthez képest bőven, a körülmények miatt nem éltem meg őket negatívan, volt, amit végül én kértem. Például érzéstelenítést, mivel a folyamat azért továbbra is lassabb volt és továbbra is egy dologtól féltem, a császártól, inkább vállaltam az érzéstelenítést egy gyorsan érkező kitolási szakaszért és hogy ne fáradjak el annyira a végére, hogy végül mégsem tudjak hüvelyi úton szülni. Kitolásnál nagy pozitívum volt számomra hogy engedték a szabad testhelyzet választását: feküdtem ugyan háton meg oldalt is, de álltam, ültem és négykézláb is voltam, elég gyakran váltogattam, mert Johanna még a szülőcsatornában is reklamált, senki nem szólt meg érte, amikor sokadjára közöltem, hogy már megint más testhelyzetet választanék. A légzőgyakorlatok, illetve a négykézlábas "hullámzás" rengeteget segítettek a tolófájások ellélegzésében, elviselésében vagy épp gyakoriságuk növelésében. Végül 14 óra vajúdás után, este született meg Johanna 3180 grammal, 53 centivel és jó nagy buksival, ami miatt kellett egy kis vágás (ahhoz képest anno IUGR-el ijesztgettek a genetikai ultrahangon). Két órát hármasban tölthettünk a picivel és férjemmel a szülőszobán, addig nem zargattak minket, a köldökzsinórt is a pulzálás megszűnése után vágta el a férjem.
Összefoglalva, ugyan nem úgy alakult a szülés, ahogy anno elképzeltem, mégis egy abszolút pozitív élménynek éltem meg, a közben megélt sikereknek, támogató környezetnek köszönhetően (több műszakot „elfogyasztottam”, a legvégén tűnt fel, hogy a rezidens doki, akinél kezdtem, a műszakváltás után is maradt segíteni, megvárta, amíg megszülök). Most már itthon vagyunk, Johanna tündéri baba, teljesen el vagyunk varázsolva, én pedig szerencsére nagyon gyorsan gyógyulok. Még egyszer köszönöm a jógaórákat, az átadott tudást, és remélem, kisbabás jógán újra találkozunk majd ??
Az Uzsoki Kórházban szültem, egyébként a csecsemős és nővér gárda is jó fej volt, meg van szoptatási segítség Sződy Judit vezetésével, ők egyenesen zseniálisak.
Még annyit elmondanék neked, hogy azt az infót is nagyon köszönjük, hogy a babák visszaemlékeznek történésekre. Anno szülés után nagyon szédültem, felállni se tudtam, és sajnos így pár órát a csecsemőosztályon kellett lennie Johannának. Este 11 és 4 között szegénykém minden nap rettenetesen sírt és össze is tudtuk rakni, hogy bizony pont ebben az időben volt távol tőlem. Így ezt az időintervallumot most rajtam tölti, lelkileg fel tudja dolgozni, hogy nem fogjuk magára hagyni, sokkal nyugodtabb is napról napra. Más biztosan rámondott volna erre egy csecsemőkori kólikát és hogy vészeljük át valahogy.
Még egyszer köszönök mindent és nagyon szép húsvétot kívánok neked, így utólag ??
Janka”
Kövess minket a Facebook-on!